Ha pusztán az eredményeikből és a játékoskeretükből indulunk ki, könnyen verhető csapatnak tűnik - de a finneket azért sohasem szabad lebecsülni.
A finn futball nem most éli az aranykorát. Igazán jártasnak kell lennie futballberkekben annak, akik három játékosnál többet fel tud sorolni a mai válogatottból – jóllehet egykor Jari Litmanen, Mikael Forssell vagy éppen Roman Eremenko vitte a prímet az északiaknál.
A mai utódok a vb-selejtezőkön 8 mérkőzésen 10 pontot szereztek – leginkább a kötelezőket hozva. Büszkék lehetnek ugyan Lengyelország legyőzésére Helsinkiben vagy a hollandok elleni döntetlenre Rotterdamban, ám a hazai, Málta elleni vereség arcpirító blamázs.
A Nemzetek Ligája szereplésük még ennél is szégyenteljesebbre sikerült: a B divízióban mind a hat mérkőzést elvesztették,
így csont nélkül hullottak ki a „harmadosztályba”. Anglia, Görögország és Írország volt a csoportjukban, akik ellen a finnek mindössze két gólt tudtak szerezni.
A rosszul sikerült 2025-ös év után idén aztán nyakukba vették a világot, és egy új-zélandi tornán szerepeltek, ahol megverték a házigazdát és ikszeltek a vb-re kijutott Zöld-foki szigetek válogatottjával.
A keretek Transfermarkt-értéke árulkodó, hiszen
a mieink a három legjobbunk, Szoboszlai, Kerkez és Sallai nélkül is jóval magasabban jegyzett játékosokkal rendelkeznek.
Ha megnézzük a klubokat, amelyekben a finnek játszanak, leginkább skandináv és skót együtteseket láthatunk, kiegészítve néhány MLS- és Bundesliga II-es csapattal. Csak két topligás futballistájuk van jelenleg a keretben – Ville Koski a spanyol középcsapat Deportivo Alavesből és a rutinos kapus, Lukas Hradecky a francia bajnokság 7. helyén végzett AS Monacóból.
A magyar válogatott a FIFA-világranglista 42. helyét foglalja el, a finn a 74.-ket. Nem sokkal jobb a helyzetük a sokak szerint még realisztikusabb ELO pontozási rendszerben sem – ott Magyarország a 45. helyen áll (a cikk írásának pillanatában, június 3-án).
A finn csapat egy vegyes társaság, sok feltörekvő fiatallal és néhány nagy öreggel – kevés viszont a középkorú, legjobb éveit taposó játékos a keretében. Védelme tűrhető, támadójátéka viszont – az eredményei alapján – vérszegénynek tűnik.
Valószínűleg a mieink uralják majd a mérkőzést, és elsősorban azon múlik a gólok száma, hogy mennyire éles, éhes a Rossi-csapat. Kiindulva a tavasszal látottakból – és a két mérkőzésen szerzett egy árva gólunkból – ezen van javítanivaló.
Szerencsére a Finnország és a Kazahsztán elleni két felkészülési mérkőzés erre kiválóan alkalmas. Ősszel ugyanis már élesben megy minden!