Gyökeresről és Isakról minden futballrajongó hallott már, de mi a helyzet a többi poszton? A svéd nemzeti tizenegyet vesszük most górcső alá.
Az egykori dán klasszis támadó, Jan-Dahl Tomasson új stílust honosított meg a svéd válogatottnál: a gyors, egyérintős játékot, amellyel pillanatok alatt ott tudnak teremni az ellenfél kapuja előtt. Mondani sem kell, hogy ez a játék mennyire fekszik a két klasszis támadójuknak, Gyökeres Viktornak és Aleksander Isaknak. Valószínűleg nagyon jól jön nekünk, hogy sérülés miatt egyikük sem jön most Budapestre.
De azért nem kutyaütő a többi játékos sem! Nézzük meg posztonként, hogyan van „eleresztve” a mai svéd válogatott.
Kapusok terén nem állnak olyan jól, mint Ravelli idején. Két 35 éves tapasztalt és egy 27 éves, angol másodosztályban védő hálóőrük van. Közülük vélhetően Robin Olsen kezd, aki most még az Aston Villa kapusa, de nemsokára a Malmö keretéhez csatlakozik.
Viktor Johansson a Stoke City első számú hálóőre, míg Kristoffer Nordfeldt már odahaza, az AIK-ban szerepel (és így Csongvai Áron csapattársa). Korábban ő is védett a Premier League-ben.
Ezen a poszton hasonló a helyzetük, mint a miénk. Gulácsi is eligazol a hírek szerint a Leipzigtől, és „mögötte” a hazai bajnokságban védő Dibusz valamint a Championshipben szereplő Tóth Balázs áll rendelkezésre.
A védősorban a csapatkapitány Victor Lindelöf az egyik legnagyobb név. Ő a Manchester Unitedet erősíti, bár az EL-döntőn nem kapott szerepet. Jó pedigrével rendelkezik Isak Hien (Atalanta), Emil Holm (Bologna) és Gabriel Gudmundsson (Lille) is.
Samuel Dahl (Benfica) és Daniel Svensson (Borussia Dortmund) inkább még a jövő embere, de azt hiszem, bármelyiküket elfogadnánk a magyar válogatott hátsó alakzatába
A középpályáról Yasin Ayari neve lehet ismerős a Brighton & Hove PL-csapatából. Még csak 21 éves, de már 10 válogatottsága van. Alexander Bernhardsson szintén topligás szezont tudhat maga mögött a Holstein Kiellel, bár csapata kiesett a Bundesligából.
Jesper Karlström az Udinese egyik legtöbbet foglalkoztatott játékosa volt a Serie A-ban, a 20 éves frankfurti Hugo Larsson pedig igazi tehetség. (Hallod, Lisztes?) Mégis – a hiányzókat figyelembe véve – ez a csapatrész tűnik a legkevésbé rutinosnak a svédeknél per pillanat.
A támadósor nagyon ütős – bár ezúttal hiányos lesz. A Newcastle United gólvágója, Aleksander Isak és a Sporting CP mostanság felfedezett, magyar felmenőkkel rendelkező, elképesztően tehetséges támadója, Gyökeres Viktor ezúttal nem játszik. Ott van viszont még a szélvészgyors Anthony Elanga a Nottingham Forestből és a rutinos Gustaf Nilsson a belga Club Brugge-ből.
Isak és Gyökeres mellett nem jön Budapestre a Tottenhammel Európa-Liga győztes Dejan Kulusevski és Lucas Bergvall sem – ők már a döntőn sem léphettek pályára sérülés miatt. De úgy tűnik, ez a svéd válogatott nélkülük is méltó ellenfél lesz – amennyiben a játékosállomány minőségét nézzük.
De mit tudnak ezek a labdarúgók együtt, a gyakorlatban? A svédek eredményei egyelőre nem érnek fel a kilencvenes évek sikerkorszakával, amikor vb-bronzérmet nyertek.
Idén eddig két mérkőzést játszottak. Amíg mi a törökökkel küzdöttünk, a svédek kirándultak – és kiábrándultak – Luxemburgban. A két kapuralövéssel „elért” történelmi 1-0-ás vereség nem éppen az, amit kitehetnek az ablakba. A következő, hazai győzelmük már annál inkább: a masszív északír csapatot verték meggyőző, négygólos különbséggel 5-1-re.
Külön érdekesség, hogy tavaly novemberben fogadták a svédeket követő ellenfelünket, Azerbajdzsánt is, és 6-0-ra győztek! A Nemzetek Ligája C divízióját pedig simán megnyerték a szlovákok előtt (mindössze két pontot veszítettek!), így jövőre már a B-ligában szerepelhetnek.
Vajon meddig emelkedik a svéd futball? Nem állítom, hogy mindez kiderül péntek este, mindenesetre jó kis erőfelmérő lesz a magyar-svéd felkészülési mérkőzés mindkét válogatottnak.