hun - sweMagyarország - Svédország

Kimaradtak a helyzeteink, ami felhozta a vendégeket

Nagy hiányzók borzolták a kedélyeket a nyár első felkészülési találkozója előtt. A svédeknél nem játszhatott Kulusevski, Nanasi és Bergvall, nem beszélve a két kiváló támadójukról, Isakról és Gyökeresről.

A mieinknél a sérülés miatt kidőlt ék, Varga Barnabás pótlása kavarta meg az állóvizet - végül az lett a döntés, hogy Sallai fogja pótolni. Hiányzott a csapatból Kerkez Milos is, akiről azt rebesgették, hogy aláírni utazik Liverpoolba - ő azonban végig a lelátón ült, és vélhetően elővigyázatosságból nem játszott.

Maga a meccs fergeteges magyar rohamokkal indult - már az 1. percben megszerezhettük volna a vezetést! Szoboszlai remek labdát varázsolt a jobbszélen meglógó Bolla elé, akinek a visszagurítására Sallai érkezett, de 12 méterről éppen a kapus lábához lőtt.

Az 5. percben Schäfer tört előre a labdaszerzése után, a balján robogó Sallaihoz passzolt, aki a tizenhatoson belül befelé tett néhány lépést, és a hosszú alsóra tartó lövését csak bravúrral tudta védeni Olsen.

A sarokrúgást Szoboszlai tudatosan passzolta a tizenegyes pontnál helyezkedő Sallai elé, aki egyből tüzelt is, ám egy kevéssel a kapu fölé.

A megilletődött svédek első helyzetére a 8. percig kellett várni - ekkor Ayari bal oldali szögletére Hien emelkedett a hosszú saroknál, de 6 méterről a kapu mellé fejelt.

Az első negyedóra vége felé Szoboszlai iramodott meg a vendég térfél jobb oldalán, és 24 méterről egy egészséges lövést eresztett meg a rövid felső sarok felé, amit Olsen csak szögletre tudott tolni.

A mérkőzés eleje nem a svédekről szólt - próbálták rendezni a soraikat, megtartani a labdát, de sok volt a pontatlanság a játékukban, és az elveszített labdákból rendre lendületesen indultak meg a magyar ellenakciók.

A 22. percben Szoboszlai ismét a gyors Bollát ugratta ki a jobbszélen, akinek a középre adását Gazdag veszélytelenül csúsztatta a kapu mellé a mögötte érkező Sallai elől.

Sajnos a magyar támadások ritkulni kezdtek, így a következő gólveszélyes akciónkra a 31. percig kellett várni. Ekkor egy előreívelt szabadrúgást Orbán fejelt jobbról középre, Sallai pedig akrobatikus mozdulattal, fordulatból bombázott a kapu fölé.

Amíg nálunk Sallai és Bolla hosszú ívelésekkel történő kiugratása volt az egyik taktikai húzás, addig a svédeknél a szélvészgyors Elanga szöktetésében bízhattak. És éltek is ezzel a fegyverrel…

A 33. percben ugyanis Larsson előreadása után bottal üthették a nyomát a magyar védők, Elanga pedig a lepattanó játékszert még a tizenhatoson kívülről kapura zúdította - Dibusz helyett a keresztléc mentett. Utána nagyon meleg pillanatokat éltünk még át a büntetőterületen belül, legalább egy percnek telt el a megnyugtató felszabadításig.

A 37. percben Szoboszlai fejjel próbált elvinni egy labdát a saját térfelén, Ayari azonban - vétlenül - arcon találta őt. A svéd ezért a megmozdulásért sárga lapot kapott.

Két minutum múlva azonban már ő indította a félpályánál meginduló Elangát, akit ismét senki sem tudott befogni. Még szerencse, hogy nem tudta jól átvenni a lepattanó játékszert az ötös bal csücskénél, így kisodródott helyzetből kellett lőnie, és csak az oldalhálót találta el. Óriási ziccer volt ez is.

A következő percben Bolla csapta be Semát a svéd tizenhatostól jobbra, aki még a vonal előtt buktatta őt, és ezért megkapta a megérdemelt sárga lapját.

Óriási kár volt az elején kimaradt magyar helyzetekért, mert szép lassan feljöttek a vendégek, és a végére már igencsak kiegyenlített játék zajlott a pályán. Nem ígérkezett könnyűnek a folytatás.

Lefutballozták a mieinket a második félidőben

A szünetben egyik szövetségi kapitány sem cserélt, így a csapatok összeállítása változatlan maradt. De ez nem mondható el a játék képéről.

Bár a 47. percben még Schäfer lőtt veszélyesen, 20 méterről a bal felső sarok fölé, utána már jószerével a svédeké volt a terep. Még magabiztosabban, még higgadtabban adogatták a labdát, nem sok teret hagyva az egyre inkább elkedvetlenedő magyar válogatottnak.

Egy perccel Schäfer lövése után Nagy Zsolt buktatta Nygrent nem messze a tizenhatostól, és ezt hamar megbosszulta a támadó.

A szabadrúgásból ő kapta a labdát a büntetőterületen belül, és kissé jobbról, négy magyar gyűrűjéből védhetetlenül beívelte azt a hosszú felső sarokba. A történethez annyi hozzátartozik, hogy a blokkoló Orbán beleért a lövésbe, és valószínűleg ezért nem volt esélye Dibusznak hárítani. 0-1.

A gól egy kissé felpaprikázta a mieinket, akik így újult erővel rohamozni kezdtek az egyenlítésért. Dárdai azonban eladta a labdát a magyar térfélen, ebből Elanga indulhatott meg a jobb oldalon, beadása után pedig Nygren fejelt 6 méterről, de annyira gyengén, hogy az alig pattogott el Dibuszig.

Az 53. percben Sallai remek cselekkel ment el a bal oldalon, és bár beadását menteni tudták, érkezett Nagy Zsolt, és a kígyótérről, kapásból bombázott kapura. Fájdalom, hogy jóval annak jobb oldala mellé.

Egyetlen minutummal később újra Elanga hozta rá a frászt több tízezer magyarra… a bal oldalon tört előre, majd 20 méterről megcélozta a hosszú alsó sarkot, a Dibuszról kijövő labdát pedig Holm bombázta kapura, szerencsére Nagy Zsolt addigra már odaért, és szögletre blokkolt.

A jobbról járó sarokrúgást Elanga ívelte át a túloldalra, de Nygren távoli, ívelt fejesét könnyedén szedte össze a magyar hálóőr.

Egy óra játék után megindult a cserék hosszú sora. Először Marco Rossi nyúlt bele a csapatába, és lehozta Gazdagot, akit Tóth Alex váltott fel. Dárdai Bence helyére pedig a Svédországban játszó Csongvai Áron érkezett.

És Tóth Alex máris bemutatkozott! A második válogatott mérkőzésén szereplő fiatal támadó középpályás olyan labdát kanyarított jobbról Sallai elé, hogy a támadó Hien mellől indulva egyedül törhetett kapura - ám Olsen kifutott, jól zárta a szöget, így Sallai 12 méterről leadott lövése végül nem akadt be a hosszú alsó sarokba. Kimaradt a ziccer!

Az ijedtségre a vendégek is változtattak; Holmot Alexander Bernhardsson, Semát Daniel Svensson pótolta a folytatásra.

Sajnos azonban nemcsak cserékkel, hanem góllal is válaszoltak Sallai ziccerére. Igaz, ezt inkább Dibusznak köszönhették, aki - ki tudja, miért - az ötös mellett állva éppen Yasin Ayarihoz passzolta oda a labdát, aki a tizenhatos bal csücskében lefülelte azt, és higgadtan az üres kapuba csavart. 0-2.

A hátul adogatás tehát újra meghozta a „gyülmölcsét” - és a látottak alapján el is döntötte a találkozót.

A 68. percben még Csongvai próbálkozott egy 25 méterről megeresztett, bal felsőre tartó csavarással (jócskán fölé), majd nem sokkal utána Bollát hozták le a pályáról, és helyette Csoboth Kevin állt be játszani.

A svédek az utolsó negyedórában már nagyon magabiztosak voltak. Szűk területen is gyorsan, pontosan játszották meg a labdákat, szinte már megalázóan kipasszolgatva a mieinket, cicázva velük. És Elanga állandó életveszélyt jelentett számunkra.

A 77. percben egy nagyon látványos, egyérintős támadással jutottak el a kapunkig. Bár az akció megtorpant, Salétroshoz került a labda a tizenhatos vonalán, az ő gyenge erejű csavarása azonban Dibusznak nem okozott gondot.

Az utolsó tíz percre még egy nagy frissítést vezényelt Rossi. Három játékosunk jött le a pályáról - Balogh, Dárdai Márton és Szoboszlai. Helyüket Négo, Szalai Gábor és Nikitscher foglalta el.

A 80. percben Ekdal kapott sárga lapot, mert egy kontránál rácsúszott Nagy Zsolt lábára a felezővonal tájékán.

Két perccel később Négo jobb oldali bedobása okozott riadalmat a svéd védelemben. Csoboth próbált lövőhelyzethez jutni, de ez a balján álló Sallainak sikerült, aki az elé kerülő labdát jól lőtte el 6 méterről a bal alsó sarok felé, ám a keresztbe mozgó Olsen lábbal mégis védeni tudott.

A 87. percben Tóth Alex ívelt (vissza) a tizenhatos jobb szélére befutó Négo elé, aki éles szögből tüzelt, de a laposan érkező labda elakadt a vetődő Olsenben. A felszabadító rúgással Elanga és Szalai versenyfutása kezdődött meg a felezővonal felé, és mondani sem kell, hogy a Premier League-ben játszó svéd volt a gyorsabb... teljesen egyedül tört kapura, de a tizenhatosról leadott lövését Dibusz valahogyan ki tudta ütni szögletre.

És hogy a csattanó is Elangáé legyen, arról a 90. percben Ayari gondoskodott, aki a felezővonaltól ívelt a kiugró támadó elé, Elanga pedig higgadtan a bal alsó sarokba helyezett - ám óriási szerencsénkre lesről tette, így maradt a kétgólos vendégvezetés.

Már a mieink is a mérkőzés végét várták… a hármas sípszó után csalódott moraj és füttyszó hangzott fel a lelátókon. Tény, hogy mentálisan ismét összehuzant a magyar válogatott a második félidőre, és nem volt már partiban a svédekkel.

Nagy nehézséget okozott Rossiéknak a tipikus center, Varga Barnabás nélkül játszani, bár a svédeknek két klasszis támadójukat is nélkülözniük kellett. De elég volt nekik Elanga is ahhoz, hogy állandó zavart okozzon, mert a lassú védőink képtelenek voltak felvenni a versenyt a leshatárról rendre jól kilépő szélvészgyors és labdát jól fedező csatárral.

De nem egyedül Elanga döntötte el a mérkőzést, sokkal inkább a mieink rossz helyzetkihasználása, majd egyre tanácstalanabbá váló összjátéka. Svédország megérdemelten nyert.