Katasztrofális kezdés, katartikus befejezés - legyőztük Ukrajnát!

Mintha mezt cseréltek volna félidőben a csapatok, de aztán a mieink megmutatták, hatalmas plusz lakozik bennük. Újra versenyben van a magyar válogatott.

2026. október 3. | Szerző: Végh András

Bárki mondhat bármit, de a valóságot nem lehet elhajlítani: óriási volt a tét a semleges helyszínen, a felvidéki Nagyszombatban megrendezett Ukrajna-Magyarország Nemzetek Ligája mérkőzésen.

Ha ugyanis Ukrajna ismét győzni tud a mieink ellen, hat pontos előnybe kerül velük szemben, és igen távolivá válik számunkra a csoport első és második helye. Az pedig a feljutástól való búcsúzás mellett az Eb-selejtezők második kalapjából való kikerülést is jelentené.

Matematikailag ugyan nyílt lett volna még a verseny, de ebben a kiegyenlített csoportban alighanem behozhatatlan hátrányba került volna a magyar válogatott.

Az első félidőre a tét rá is nyomta a bélyegét – ám sajnos csak a mieink játékára. Az ukrán csapat rendkívül magabiztosan és bátran támadott: rendre néhány húzásból pillanatok alatt átjátszották a védelmünket, és fenyegetően ott termettek Tóth Balázs kapuja előtt.

A magyar együttes előrejátékát pedig teljesen megfojtották. Letámadással és szoros emberfogással megakadályozták, hogy gyors összjátékot kezdeményezhessen Marco Rossi csapata, egy az egyben pedig agresszivitásukkal és egyéni képességeikkel egyszerűen legyűrték a mieinket.

Bár a védelmünk az idő előrehaladtával stablizálódott, és a labda pedig egyre többet volt a védőinknél, azok nem tudtak mit kezdeni vele.

Ne szépítsük: kilátástalannak tűnt az első játékrész, sőt még hálásak is lehettünk a sorsnak, hogy Orbánék nem szedtek össze feldolgozhatatlan hátrányt a folytatásra.

Pedig a magyar tábor ennél többet érdemelt. Teljesen megtelt a vendégszektor, és a felvidéki és az anyaországból érkezett szurkolók tömege rendkívül hevesen, megalkuvás nélkül buzdította csapatát.

A második félidőben pedig csodát láttak. Mintha kicserélték volna a két együttest: ezúttal az ukránok összjátéka bénult meg, a fehér mezes magyar játékosok pedig minden labdát összeszedtek, megszereztek, és egyre kombinatívabb támadójátékkal rukkoltak elő.

Miután Tóth Milán az 52. percben megszerezte a vezetést, és a vendégszektor tombolva ünnepelt, a papíron hazainak számító, és egyébként többezres szurkolósereg által támogatott ukrán válogatott kétségbeesett rohamozásba kezdett.

Nagy Zsolt ünnepli a gólszerző Tóth Milánt – a kép bal szélén álló Csinger ekkor még nem tudta, hogy hamarosan ő is sorra kerül (Fotó: MLSZ)

Játékukra azonban inkább a görcsös akarás, mintsem a tudatosság volt ekkor már jellemző, ám erőfeszítésüknek a 83. percben végül meglett a gyümölcse: Pìhalʹonok beadását a csereként beállt, rutinos Âremčuk fejelte a hálóba.

Ám ahelyett, hogy a mieink összezuhantak volna az előnyük elpárolgásától, a következő támadásból újra megszerezték a vezetést – ezúttal egy másik játékosunk, Csinger Márk debütált góllal a nemzeti csapatban.

Ezt már nem tudták ellensúlyozni az ukránok, és hiába végezték el egyik szögletet a másik után, újabb egyenlítésre már sem átütőerejük, sem elég idejük nem maradt.

Meglepetésre tehát Magyarország nyerte meg a nagyszombati csörtét, és ezzel egy pontra zárkózott fel a csoportot vezető, odahaza csak döntetlent elérő Észak-Írország mögé.

Novemberben még két kör van hátra a Nemzetek Ligájából, amikor bármi megtörténhet – ám ezt a mieink már sokkal kedvezőbb pozícióból várhatják, mint azt bárki – akár néhány nappal ezelőtt – gondolta volna.