HUN - SVN
2026.03.28

Még 38 nap
☰ TARTALOM
 

A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér - győztünk Örményországban

Muszáj volt nyernie Jerevánban ahhoz, hogy komoly esélye legyen kiharcolni a pótselejtezőt a magyar válogatottnak. Szenvedve, csúszva-mászva, de sikerült.

 

 

2025. november 13.  |  Szerző: Végh András

Egy ponttal előztük Írországot az utolsó előtti körben, így létfontosságú volt a három pont ahhoz, hogy ha valamilyen csoda történne Dublinban, és elvéreznének a portugálok, a riválisunk ne kerülhessen elénk.

Örményország azonban ritkán adja könnyen a bőrét – pláne hazai pályán. A Puskás Arénában is becsülettel védekeztek, és csak a lefújás előtti pillanatokban sikerült biztossá tenni a magyar győzelmet. Marco Rossi és stábja ezúttal is hasonlóra számított.

A névsor a sérült Tóth Balázs kivételével (őt Dibusz helyettesítette a kapuban) megegyezett a portugáliában pontot szerző társaságéval. Már az elejétől látszott, hogy a mienk az érettebb, összeszokottabb és jobb képességű csapat, de az is, hogy az örmények a 14 ezer fanatikus szurkolójuk előtt „meg fognak halni” még az egy pontért is.

Blokkolt lövések, szögletre mentett beadások, a labda útjába bevetődő játékosok jellemezték a hazaiak védekezését. Önfeláldozóan állták a sarat egészen a 33. percig, amikor Szoboszlai remek beívelésénél Varga túlugrotta Mkrtčyant, és földről felpattanó fejesét Avagyan nem tudta kiszedni a kapu jobb oldalából.

A magyar válogatott okosan lassította a játékot, rengeteget birtokolta a labdát, és játszott az idővel – néha túl passzívan is. De ezt megbocsátottuk neki, mivel a szünetig sikerült megtartania az egygólos előnyt.

A második félidő forgatókönyve már inkább arról szólt, hogy az örmények mindent egy lapra feltéve rohamoznak, a mieink pedig legkésőbb a tizenhatosnál elveszik tőlük a labdát, és igyekeznek veszélyes ellentámadásokat vezetni. Ez utóbbi ritkán sikerült, de a 62. percben lezárhattuk volna a mérkőzést: Sallai keresztben suhanó beadását Muradyan azonban az utolsó pillanatban szögletre tudta menteni a hosszú saroknál érkező Szoboszlai elől.

Egy nagy ziccere akadt Örményországnak az egész mérkőzésen, az is Tóth Alex eladott labdájából alakult ki. Az elméretezett passzal T'iknizyan szökött meg a balösszekötő helyén, de a jól kijövő Dibusz mellett nem talált be a hosszú alsó sarokba.

Az utolsó negyedórára már leginkább a védekezésre koncentráltak a mieink, és kitartóan rombolták a vörös mezesek akcióit. Amikor pedig lehetett, Szoboszlai vezérletével igyekeztek elöl megtartani a labdákat. A 93. percben az agilis Lukács buktatása miatt szabadrúgáshoz is jutottunk 22 méterről, ám Szoboszlai egy kevéssel a keresztléc fölé csavart.

A mérkőzés lezárása helyett egy horrorisztikus jelenetnek lehettünk tanúi, ugyanis egy kontratámadás végén Serobyan hidegvérű csele után ziccerbe hozta Êloyant az ötösön, de ő nem találta el jól a labdát. A felszabadítás után pedig felcsendült a hármas sípszó, amire ismét annyira vártunk…

Ezek után kiemelten figyeltük a dublini Írország-Portugália vb-selejtezőt, ugyanis ha Cristiano Ronaldóék zsebelték volna be a három pontot, a mieink már matematikailag is a playoff körbe jutottak volna. A legrosszabb forgatókönyv valósult meg – az írek simán, 2-0-ra győztek, így a vasárnap legalább egy döntetlenre szükségünk van ellenük ahhoz, hogy jövő tavasszal pótselejtezhessünk.

Kapcsolódó mérkőzések

cookie-beállítások