88 éves korában elhunyt Jenei Imre, aki 1992 és 1993 között irányította a magyar nemzeti csapatot. Vb-n és Eb-n is részt vett a román válogatottal.
Az erdélyi származású kiváló edző és szövetségi kapitány játékosként is letette a névjegyét: a bukaresti Steaua tagjaként három bajnokságot és négy román kupát nyert, és 12 alkalommal tagja volt a román válogatottnak is.
Visszavonulása után a Steaua edzője lett, és 1984-ben – tizenegyespárbajban legyőzve a Barcelonát – megnyerte csapatával a legrangosabb európai kupasorozatot, a Bajnokok Ligája elődjének számító BEK döntőjét.
A világraszóló siker után a román válogatott szövetségi kapitánya lett, amivel kijutott az olaszországi vb-re, ahol csapata szintén csak büntetőkkel maradt alul Írországgal szemben a nyolcaddöntőben.
Ezért is szólt nagyot, amikor 1992-ben kinevezték a magyar válogatott élére. Az MLSZ azt várta, hogy megismétli a Romániával elért sikereit, és kijuttatja a mieinket az 1994-es világbajnokságra. Tény, hogy Jugoszlávia kizárásával és az orosz válogatott látszólag meggyengülésével könnyűnek tűnt a csoport, ám Jenei már az elejétől óvatosságra intett mindenkit.
Jól látta ugyanis, hogy a rendszerváltás körüli román futballközeg sokkal magasabb szinten állt, mint az akkori magyar. Ezért elsősorban a légiósokra épített, de sajnos Détáriékkal sem tudta megváltani a világot.
Sajnos hamar szembesülnie kellett a kilencvenes évek magyar focivalóságával – pláne, miután az amatőr izlandiaktól kikapott a csapata a vb-selejtezők nyitányán. Elhíresült mondása lett, amikor egyes játékosai képességein dohogott:
Mit csináljak, ha egy Duró azt mondja nekem a mérkőzés előtt, hogy ő nem tud fejelni? Én tanítsam meg?!
Ha a felkészülési találkozókat is belevesszük, mérlege összességében nem lett rossz (pláne a korszakhoz mérve), ugyanakkor megítélésében komoly szerepe volt az Izland és a Görögország elleni hazai vereségeknek. Ezek miatt hamar elszálltak a világbajnoksághoz fűzött reményeink, és a válogatott 5 szerzett ponttal a negyedik helyen szégyenkezett – a kissé lebecsült, amatőr Izland mögött.
Itt persze hozzá kell tenni, hogy Jenei a selejtezősorozat felénél távozott, és az ideiglenesen beugró Puskás Ferenc valamint a csapatot az utolsó két meccsre átvevő Verebes József sem tudta egyenesbe hozni a hitét vesztett társaságot.
Jenei Imre megítélése magyar szövetségi kapitányként így felemás maradt. Képességeit, hozzáértését és eredményeit senki sem vitatja el, de a szaktekintély alaposan megégette magát az akkori válogatottunkkal.
Rövid ideig a székesfehérvári Parmalat FC trénere is volt, majd visszatért Romániába, ahol átvette a Steauát, majd a 2000-es Európa-bajnokságra a román válogatottat.
Hagiék generációja az utolsó fellépésén Angliát verve továbbjutott a negyeddöntőbe, ahol a későbbi döntős olaszokkal szemben maradt alul.
Jenei Imre ezután visszavonult az edzőségtől, de szakmai meglátásaival tovább segítette a román és a magyar labdarúgást. 88 éves korában egy nagyváradi kórházban érte a halál.
Köszönünk mindent, amit a magyar labdarúgásért tett, és emlékét örökre megőrizzük.