hun - bolMagyarország - Bolívia

A vendégek az örök dél-amerikai recepttel a sok cselre, rövid adogatásra alapozott labdatartással kísérleteztek. Az előzetes nyilakozatokkal ellentétben sokat szabálytalankodtak és nem rajtuk múlt, hogy Pintér vagy Török megúszta a lábra irányuló belépőket.

Esett a játék irama, s a nagy különbség hatása jelentkezett az egyébként kiválóan kezdő játékvezető ítéleteiben is. A vendégek 16-oson belüli kezezését elintézte egy legyintéssel: „11-esre nincs szükségetek”. Nem is volt! A 45 perc alatt rúgott 5 góllal szemben a bolíviaiak erejéből csupán két távoli kapuralövésre tellett.

Alacsonyabb fordulatszámra kapcsoltak a magyar csapat „motorjai”. Visszafogottabban játszott Pintér, kifejezetten keveset mozgott Nyilasi, túl sokat egyénieskedett Törőcsik, a szabadrúgásokat Váradi belevagdosta a sorfalba, a széleken olykor felgyorsuló akciókat nem követték a belsők.

A lazításnak az lett a vége, hogy a félidő hajrájában újra nagyon igyekeztek a játékosok, már nem jöttek be a cselek, elakadtak az indítások; a ragyogó első félidő és az 5-0 után elégedetlenkedni kezdett a közönség, cserét követelt! És, hogy igaza volt, azt igazolta a pályára küldött Nagy László látványos gólja.

NépsportRagyogó kezdés – mérsékelt színvonalú folytatás (1977. október 30.)