HUN - GRE
2026.03.31
Még 2 nap
HUN - GRE
2026.03.31
Ismét elmondhatjuk, hogy ellentétes félidőket láttunk, de a jól beszálló, lendületet hozó cserék és a biztató második játékrész végül feledtetni tudta a kiábrándító elsőt.
Az írek elleni, 96. percben elszenvedett bukás után 2026 új kihívások elé állítja a magyar válogatottat. Marco Rossi csapata négy hazai találkozóval készül fel az őszi Nemzetek Ligája-mérkőzésekre, és ezek közül a Szlovénia elleni meccs volt az első állomás.
Ellenfelünk szintén csak harmadik lett a vb-selejtezőcsoportjában, de súlyosan leszakadva a második Koszovótól. Tulajdonképpen „eldöntetlenezték” a továbbjutásukat, mivel hat mérkőzésen négy alkalommal ikszeltek, és csak három gólt lőttek az egész sorozatban – dacára a most hiányzó gólfelelősük, Benjamin Šeško játékának.
Az ismét szépen megtelt Puskás Arénában az első félidő küzdelmet ugyan hozott, de látványos játékot nem. A mieink a szokott módon „magukra húzták” az ellenfelet, hogy aztán gyors kiugratásokkal vagy hosszú indításokkal mögé kerülhessenek – elsősorban a széleken.
Sajnos ez látványosan nem sikerült. A magyar válogatott összjátékába rengeteg hiba csúszott, a hosszú labdák gyakran pontatlanok, a támadások fantáziátlanok voltak.
A szlovén csapat viszont meglepően okosan szövögette az akcióit, és a párharcait is bántó fölénnyel nyerte. Ez azt eredményezte, hogy a játék a mieink térfelén folyt, és bár nem forgott állandó veszélyben a magyar kapu, a túloldalon Vekić akár le is ballaghatott volna a pályáról…
A 12. percben ráadásul egy szlovén gól borzolta fel a kedélyeket, ugyanis egy labdaeladás után bántó könnyedséggel futott végig egy kontratámadásuk, amely végén Šturm a hálóba is talált. Szerencsénkre némi VAR-vizsgálat után kiderült, hogy lesről tette, így maradt a 0-0.
A második félidőt már más felfogásban kezdték a mieink. Sokkal határozottabbá és harciasabbá váltak Szoboszlaiék, és gyakran sikerült labdát szerezni már a támadóharmadban, amellyel a kapuja elé szegezték a szlovén csapatot.
Sorjázni kezdtek a magyar helyzetek. Előbb Szoboszlai röviden mentett beadását lőtte Bárány egy védőbe, majd Sallai remek csavarását tenyerelte ki a hosszú felsőből a kapus.
Egy puskaport aztán a vendégek is ellőttek, miután Šporar egy az egyben léphetett ki egy hosszú indítással, de éles szögből leadott lövését Tóth bravúrral, lábbal védte.
Kisvártatva a nagyon agilis Sallai lőhetett volna gólt, de miután mindenkit elfektetett a tizenegyes pontnál, hogy a bal lábára tegye a labdát, a jobb felső sarok mellé csavart. Majd a jobbszélről remek cselekkel középre törő Redzic pazar egyéni akcióját láthattuk, de az ő 18 méteres lövése sem eredményezett gólt.
Ekkor már egyértelműen látható volt, hogy az ívelgetésen túl egyre több cselsorozat, kényszerítő jelent meg a játékunkban, így az sokkal dinamikusabbá, kiszámíthatatlanabbá vált. Idő kérdése volt csupán, mikor rezdül meg belülről is a szlovénok hálója.
Remekül szállt be a második félidőbe az újonc Bárány Donát, a zöldfülű Osváth Attila és Redzic Damir is, akik lendületükkel, jó értelembe vett pimaszságukkal és győzni akarásukkal hívták fel magukra a figyelmet.
A mérkőzés hőse azonban a győriek támadója, Schön Szabolcs lett. A nemzeti tizenegyben már húszévesen bemutatkozó (és Portugáliának az Eb-n lesgólt lövő) játékos a 77. percben állt be Sallai Roland helyére, és két percen belül eldöntötte a meccset. Ez volt az első gólja a válogatottban.
Szlovéniának ekkor már nem volt ereje arra, hogy változtasson az eredményen. A hosszabbításban ugyan még beszorították a mieinket, és beívelésekkel próbáltak zavart kelteni, de maradt az 1-0-ás, megérdemelt magyar siker.
Összességében azért elmondható, hogy vegyes érzésekkel nyugtázhatjuk a látottakat. Az első félidő szenvedése után a folytatás biztatóbb képet mutatott, és kimondottan jó volt látni az ígéretes tehetségek játékát, akik a jövő válogatottjának gerincét alkothatják.
A görögök ellen ennél nyilvánvalóan több kell, és bízunk benne, már az első sípszótól kezdve határozottabban, gólratörőbben futballozik majd Marco Rossi csapata.