ARM - HUN
21:00
Ma már
meccs!
meccs!
ARM - HUN
21:00
Nyilasi ezután a klasszis teljesítmény után kapta meg a
1975. október 19. is egy vasárnap volt, de nem ilyen szép, napsütötte, mint a mai. Egy szomorkás, többnyire borús vasárnap. Éppen hogy az eső nem esett, bár éppenséggel sirathatta volna a magyar válogatottat.
És mégis, ma arra emlékezünk, hogy végleg bejátszotta magát a csapatba – és Európa topfutballjába – egy alig húsz éves, nyurga fiatalember, aki ezen a napon öt gólt lőtt egy Eb-selejtezőn. Úgy hívták, Nyilasi Tibor. És úgy nevezték el, hogy Luxemburg grófja.
Egy tét nélküli meccsen, csalódást hozó selejtezősorozat végén fogadták a mieink a luxemburgi válogatottat Szombathelyen. Az utolsó körre már eldőlt, hogy a Moór Ede, később Szőcs János által vezetett magyar együttest kétszer is elverő Wales nyeri a csoportot, a mieink pedig nem jutnak ki a kontinensviadal végső fázisára.
Maga a mérkőzés óriási magyar fölényt, és 8-1-es sikert hozott. Ekkor már Baróti Lajos volt a mieink szövetségi kapitánya, aki ráncba szedte a csapatot, majd ki is vezette az 1978-as világbajnokságra. De ebben a cikkben nem nyolc gólról emlékezünk meg – hanem ötről.
Ezt az ötöt ugyanis mind Nyilasi Tibor lőtte, fejelte, bombázta. Méghozzá zsinórban egymás után.
Döbbenetes volt, hogy az akkor még csak az ötödik válogatott meccsén szereplő ferencvárosi középpályás mennyire élt a darabos luxemburgi védők között, és mennyire nem tudták hatástalanítani a pontos, gólratörő játékát.
Nem ajnározták agyon az ifjú tehetséget, de azért megkapta a 10-es osztályzatot. Kiemelték, hogy a „jók közül is a legjobb” volt, és az öt gólján kívül számtalan remek passzt adott, „minden megmozdulása gólveszélyt jelentett”.
A Képes Sport már egy kicsit bőkezűbben bánt a jelzőkkel – a következőt írta:
Nyilasi öt gólja régen látott, pazar teljesítmény volt. Szinte mindegyiket másképpen továbbította a hálóba, nemegyszer még a luxemburgiak is őszintén megcsodálták.
És aztán csodálták még sokan mások is a következő években, de ez már egy más történet. Mindenesetre a sportsajtótól hamar kiérdemelte a Luxemburg grófja „címet” – utalva arra, hogy olyan elegánsan uralkodott Nyilasi a pályán, mint egy gróf a saját birtokán.
