ger - hunNSZK - Magyarország

Meglepően erősnek bizonyultak a nyugatnémetek

Hat helyen változott meg az NSZK kezdőcsapata ahhoz képest, ami a magyarok elleni csoportmérkőzésen lépett pályára. A mieinknél visszatérhetett a sérüléssel küzdő Puskás a csapatba, ugyanakkor a jobbszélső helyére meglepő módon Czibor került.

Már az első pillanatokban látszott, hogy ez bizony más mérkőzés lesz, mint a 8-3-as találkozó volt. Lendületesen kezdtek a nyugatnémetek: a 3. percben Morlock fejelt két védő közül, a tizenegyespontról a léc fölé, majd Fritz Walter távoli bombája kerülte el egy kevéssel a bal felső sarkot.

Az első két tust mégis a mieink vitték be az ellenfélnek.

A 6. percben Kocsis tizenhatosról leadott lövése Eckelről Puskás Ferenc elé vágódott, aki balról érkezve, laposan a kapuba bombázta a labdát.

Aztán máris kettő! Kohlmeyer rossz hazaadása kipattant a kapus kezéből az ott ólálkodó Czibor Zoltán elé, aki lecsapott a játékszerre, elhúzta azt a két nyugatnémet mellett, és könnyedén az üres hálóba helyezett. 2-0!

Még ki sem örültük magunkat, az ellenfél máris faragott a hátrányán. Rahn laposan középre nyesett beadására Morlock érkezett a tizenegyespontnál, Zakariás pedig becsúszva próbálta elkotorni előle a játékszert - ám az nem hagyta el a pályát, Max Morlock pedig Grosicsot megelőzve betalpalta a guruló labdát a jobb alsó sarokba.

A gyors gólváltás után a cselezgető Hidegkuti a jobbján felszáguldó Czibor elé passzolt, de ő futtából a hosszú alsó sarok mellé lőtt.

A 18. percben Morlock tört előre feltartóztathatatlanul: elhúzott balra az előtte záró magyar védőfal mellett, de szerencsére Lóránt odaért, így 10 méterről leadott lövését szögletre tudta blokkolni.

A 19. percben Walter sarokrúgása elszállt a fejek felett, a jobb oldali kapufánál pedig őrizetlenül maradt Helmut Rahn, aki kapásból a hálóba bombázott. 2-2!

A mieink a demoralizáló egyenlítés után sem álltak le, továbbra is zakatoltak a támadásaink. Czibor tört be jobbról a büntetőterületre, beadása visszapattant hozzá, úgyhogy másodszor már kapura zúdította a játékszert, de Turek jól védte a rövid oldalt.

24. perc, újabb Turek-bravúr. Lantos előreívelését Kocsis csúsztatta tovább Hidegkutinak, akinek a nyolcméteres kapáslövését óriási bravúrral ütötte ki a léc alól a nyugatnémet hálóőr.

A szögletre ismét Hidegkuti emelkedett, de ívelt fejese már nem okozott gondot Tureknek.

A kimaradt ziccerek után kicsit kiszabadult az ellenfél a nyomás alól. Rahn jobbról történő beadását Ottmar Walter fejelte hátra Fritz Walternek, akinek a 18 méteres lövését Grosics könnyedén védte.

Még mindig csak a 26. percben jártunk, amikor Czibor beadását Hidegkuti vette mellre a tőle tisztes távolban álló védők gyűrűjében, és 16 méterről, hatalmas erővel a jobb kapufát találta el - a labda sajnos kifelé pattant.

És újra Hidegkuti: a következő támadás során Lantos ívelte előre szabadrúgásból a játékszert, amit az „Öreg” kapura is csúsztatott 18 méterről - ám ívelt fejese nem volt veszélyes, éppen Turek ölébe szállt.

A 32. percben Kohlmeyer szabadított fel röviden egy magyar bedobás után - a labda Bozsikhoz került, aki remekül indította Kocsist, az ő lövése viszont elkerülte a kapu bal oldalát.

A mérkőzés ezen periódusában nagyon nyomtak a mieink, így a nyugatnémetek jobb híján kontrákból leadott, távoli lövésekkel próbálkoztak. Így tett Schäfer is, aki egy perccel később küldte rá Zakariás eladott labdáját a magyar kapura, de éppen Grosics kezébe tüzelt.

A 38. percben Hidegkuti indította Kocsist, aki ballal célozta meg a jobb sarkot, de gyengécske kísérletét Turek fogta.

A 43. percben egy nagy helyzettel jelezte az ellenfél, hogy meccsben érzi magát: Schäfer célozta meg a jobb alsó sarkot a tizenhatos csücskéből, Grosics védése után pedig Rahn érkezett a kipattanóra, de a jókor érkező Lóránt szögletre tudott menteni.

A végszó mégis a mieinké lehetett volna, ha Kocsis egy kicsit pontosabban céloz. Tóth lendületes előretörése után Puskás ívelte be balról a labdát, és azt Kocsis talán csak centikkel fejelte a jobb alsó sarok mellé. Turektől ugyan bement volna, a kapus csak nézte…

Ezzel véget ért az első félidő, amiben kiderült, hogy az előzetes esélylatolgatás ellenére ez egyáltalán nem egy lefutott meccs. A védelmek mindkét oldalon gyengélkedtek, a mieink támadásai talán többet akadoztak a megszokottnál. A nyugatnémet válogatottat pedig mintha kicserélték volna - a brazil és az uruguay-i csapattal azonos szintű játékerőt képviselt.

Mintha beoltották volna a mieinket gólszerzés ellen

A szünetben helyreállt a rend: Czibor átkerült eredeti posztjára, a balszélre, Tóth Mihály pedig a túloldalra húzódott.

A félidő elején máris Hidegkuti szerzett labdát az ellenfél tizenhatosán belül - az Czibor elé került, akinek a 15 méteres lövését Turek üggyel-bajjal védte.

A következő támadásból viszont Eckel indította Ottmar Waltert a felezővonaltól, de a nyugatnémet támadó harmincméteres kísérlete nem okozott gondot Grosicsnak.

A 47. percben Bozsik ugratta ki a balösszekötő pozíciójában száguldó Puskást, aki 14 méterről éppen a középen álló kapusba bombázott.

Három perccel később megint Bozsik-Puskás összjáték, és a kényszerítő után a fedezetünk próbálkozott egy távoli lövéssel, de az a léc fölé szállt.

Az 55. percben aztán valóságos össztűz zúdult a nyugatnémet kapura. Kocsis keresztpasszát Puskás okosan átlépte a mögötte érkező Tóthnak, akinek a lövését Turek védte. A kipattanó is a csatár elé került, aki ezúttal már kicselezte a kapust, de a gólvonalon álló Kohlmeyer lábát találta el. A védők kétségbeesetten keresték a játékszert, amit Lantos végül Hidegkuti fejére ívelt - az ő fejese már veszélytelenül pattogott el a bal kapufa mellett.

Pergett a mérkőzés, mert az ellenfél sem látszott fáradni. Az ellentámadásból Ottmar Walter indította Morlockot, aki ravasz lövést küldött a bal alsó sarokra, de Grosics biztosan fogta a vizes füvön suhanó labdát.

Röviddel ezután újabb magyar ziccer maradt ki… Tóth Mihály beadására Kocsis emelkedett kisodródott helyzetben, de ívelt fejese így is a felső léc tetején csattant.

Az 59. percben Hidegkuti szerezte vissza a labdát a nyugatnémet tizenhatos előterében. Puskással kényszerítőzött, de végül gyatrán a kapu mellé tüzelt.

A 62. percben Puskás is megpróbálkozott egy távoli lövéssel, de a bal alsó sarok felé küldött labda veszélytelenül pattogott el a léc mellett.

A 68. percben már sokkal pontosabb volt a „száguldó őrnagy”. Hidegkuti szöktetésével lépett ki a balösszekötő helyén, de 13 méterről éppen a spárgázó Turek lábát találta el.

Röviddel ezután Czibor húzott el Posipal mellett a balszélen, de távoli, nem túl jól helyezett lövése Turek kezében landolt.

A 73. percben aztán hosszú hallgatás után a nyugatnémetek is szót kértek maguknak. Remek háromszögeléssel közelítették még a kapunkat, majd Rahn tizenhatosról leadott lövésébe Zakariás lépett bele, amiből így végül szöglet lett.

A sarokrúgás az iméntinél már jóval veszélyesebb volt, mert Rahn ezúttal a büntetőterület bal széléről eresztett meg egy éles lövést a rövid felsőre, amit Grosics csak bravúrral tudott védeni.

És még mindig a nyugatnémetek… a nagyon aktív Rahn kapta meg a játékszert a tizenhatos jobb oldalában, de keresztben ellőtte azt a kapu előtt.

A 79. percben az ijesztgető Rahnék ellen villámgyors kontrával próbálta meg visszaszerezni a vezetést a magyar csapat. Czibor egy az egyben vihette rá a labdát a kapusukra - összeütközésük után a játékszer jobbra pattant, ahonnan a támadást kísérő Hidegkuti már csak az oldalhálót találta el. Az eset után Tureket ápolni kellett.

A 82. minutumban aztán éppen az ő kirúgása került Ottmar Walter elé, aki Lóránttal küzdött nagyot a lövőhelyzetbe kerülésért. Végül a támadó került ki győztesen a párharcból, de érkezett Zakariás is, akiről a labda végül szögletre pattant.

Két perccel később Lantos ívelt előre egy szabadrúgást a kapunak háttal álló Kocsis felé, aki - nagyot küzdve a védőkkel - meg is csúsztatta a játékszert, de ívelt fejesét könnyedén húzta le az ellenfél hálóőre.

A 85. percben bekövetkezett az, ami a locsogó esőt még lehangolóbbá tette. Bozsik labdaeladása után a nyugatnémetek máris a középen érkező Ottmar Walter felé adták be a játékszert, aki elől Lantos a tizenhatos előterében álló Hans Rahn elé fejelte el azt. A csatár egy csellel becsapta a rárontó védőnket, és 15 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot.

Ezután pánikszerű rohamokat indítottak a mieink. A 86. percben Kocsis kiugratásával Puskás száguldott el a bal oldalon, és lőtt az ötös sarkából a kifutó Turek alatt a hálóba - csak sajnos lesről tette, így a gólt nem adta meg a játékvezető.

A magát nyeregben érző ellenfél is veszélyes maradt: támadói felszabadultan adogatva lopták a távolságot a magyar kapu irányában, végül Morlock bombázott messziről a keresztléc fölé.

Röviddel ezután Schäfer száguldott el a balszélen, középreadását azonban Ottmar Walter veszélytelenül lőtte a kapu mellé.

Egy perccel a vége előtt Czibor még egyszer óriási helyzetbe került: Tóth Mihállyal kényszerítőzve kapta vissza a labdát két védő között kilépve, de 9 méterről leadott lövését Turek gyors vetődéssel oldalra ütötte.

A magyar csapat összeomlott, miután a William Ling játékvezető lefújta a mérkőzést, és a nyugatnémetek féktelenül ünnepelni kezdték a világbajnoki címüket. Leginkább a fáradtság és a balszerencse játszhatott közre a meglepő eredményben, de ha a kétgólos vezetést nem engedik ki ilyen könnyedén a kezükből Bozsikék, talán más lehetett volna a vége.