hun - ursMagyarország - Szovjetunió

Már az elején, a játékosok területi eloszlásán, helyezkedésén látszott, hogy nagy taktikai harc lesz. A szovjet játékosok, amint elvették tőlük a labdát, hátrarohantak a saját térfélre és szoros emberfogással plusz két biztosítóval védték kapujuk előterét.

Ha sikerült a labdát megszerezniük, az első kísérlet Blohin szöktetése volt. Rá azonban nagyon vigyáztak. […] Csak a félidő végén szabadult el egyszer – a jobb szélen – Blohin futtában ki is cselezett három védőnket, s a végén csak rajta múlott, hogy érintetlen maradt Rothermel hálója.

Nem hozott fordulatot a második félidő sem. A magyar játékosok – az előny birtokában – nem törekedtek a játék gyorsítására, sőt… De nem tették ezt a vörös mezesek sem, és erre még magyarázatot sem lehetett találni.

Mert arra, hogy a magyar csapat ébersége éppen a hajrára csökken, hogy egy egyszerű, az oldalvonal mellől hosszan szálló beadást ketten is elnéznek a kapu előtt, és így lehetősége nyílik Nazarenkónak az egyenlítésre, sem ők, sem edzőik nem számíthattak. Kár volt a kihagyásért, a már lényegében legyőzött ellenfélnek lélegzethez engedéséért.

NépsportBiztos győzelmet engedtünk ki a kezünkből (1976. május 27.)