hun - irlMagyarország - Írország

A védelem már rendben volt, a támadójáték akadozott

Az utolsó megmérettetéshez érkeztünk a június 15-én induló Eb-sorozatunk előtt, így mindenki kíváncsian várta, mire megyünk a szebb napokat látott ír válogatottal szemben.

A vendégek többéves nyeretlenségi sorozatot zártak le néhány nappal azelőtt egy Andorra elleni győzelemmel, így ideális edzőpartnernek tűntek Marco Rossi csapata számára.

Az 5. percben ehhez képest majdnem magukhoz ragadták a vezetést a semmiből. Cullen jobbról előreívelt szabadrúgását Egan fejelte meg irgalmatlan erővel 7 méterről, de a labda csak a keresztlécen csattant.

A kezdeti ijesztgetés után aztán nem sok mindent mutattak a zöld mezesek - igaz, sokáig a tiszta fehérben játszó mieink sem.

A 10. percben került sor az első lövésre, de Kleinheisler balról, a tizenhatos vonaláról kapu fölé bombázott labdája még gólhelyzetnek sem igazán fogható fel.

Lendületes középpályásunk továbbra is nagy igyekezettel szervezte a játékot, és az első negyedóra végén mintegy 35 méterről próbálkozott lövéssel, de kísérlete nagyon messzire kerülte el a bal felső sarkot.

A 19. percben Varga Roland is megpróbálta a rövid alsó sarokba juttatni a labdát az ír térfél bal oldaláról, de lapos lövése méterekkel mellé pattogott.

A bemelegítő támadgatások után aztán hosszú ideig nem történt semmi említésre méltó. Az ír és a magyar védelem is kitűnően zárt - mezőnyben viszont a mieink voltak ötletesebbek és pontosabbak, a vendégcsapat pedig nem festette fel magáról egy túlzottan technikás együttes képét.

Derült égből villámcsapásként ért mindenkit, amikor Szalai Attila előreívelte a labdát a 39. percben Szalai Ádám felé, aki két védő között ugrott fel fejelni, és 11 méteres, bal alsó sarok felé tartó próbálkozását bravúrral kellett védenie a vendégek kapusának.

A szögletből Kecskés Ákos is gólt fejelhetett volna, de a szintén bal alsóra tartó labdát kirúgták onnan a Bazununak besegítő társak.

Az első félidő ezután véget is ért, és megállapíthattuk: a játék valamivel jobb volt, mint a Ciprus elleni, de egy jó Eb-szerepléshez azért ez kevés lesz - főleg akkor, ha gólt, gólokat szeretnénk szerezni a világ legjobb válogatottjai ellen.

Szalai Ádám volt a legveszélyesebb játékosunk

A második félidő hasonló mederben kezdődött, mint az első.

Tíz perc telt el, mire komolyabb helyzet alakult ki. Ekkor Szalai Ádám lőtte rá a labdát a rövid alsó sarokra a tizenhatos jobb sarka közeléből, de a cserekapus résen volt, és nagy vetődéssel mentett.

Az 57. percben kettőt is cserélt Stephen Kenny csapata: Parrott helyett Daryl Horgan, Hourihane helyett Jayson Molumby játszott tovább.

A 62. percben Kleinheisler hámozta át magát O'Shean a jobb oldalon, az alapvonal mentén betört a büntetőterületen belülre, de végül passz helyett a lövést választotta éles szögből - Kelleher védte a ravasz próbálkozást.

Ezután Rossi is a változtatás mellett döntött: a mieinknél Gulácsi helyett Bogdán Ádám állt a kapuba, Kleinheisler helyett pedig Négo Loic érkezett.

A 68. percben Fiola adta el a labdát a saját térfelén, amivel Idah fordult a kapu felé, és 20 méteres, éles lövését Bogdánnak vetődve kellett kiütnie a jobb alsó sarokból.

A 72. percben még nagyobb helyzetbe kerülhettek volna az írek, de Szalai Attila egy sárga lapért cserébe ellökte a jobbszélen kiugró Knightot.

Egy perccel később McClean balról beadott szögletét Doherty próbálta 8 méterről a kapuba fejelni, de fejese toronymagasan a kapu mellett és felett hagyta el a játékteret.

A 76. percben egy szép magyar akció futott végig a balszélen. Szalai Ádám egy ügyes váltással szöktette Fiolát - az ő középreadását még mentették Varga Kevin elől, a lecsorgó labdára azonban odaért Szalai Ádám, de 12 méterről végül gyatrán, a kapus ölébe rúgta a játékszert.

A 79. percben újabb csere nálunk, Fiola helyére Hahn János érkezett.

A 81. percben Knight beívelése után McClean ugrotta túl Lovrencsicset a bal kapufánál, de a rövid alsó sarokra tartó fejesét Bogdán biztosan védte.

A következő percekben viszont már a mieink szerezhettek volna gólt, gólokat.

Kecskés ívelt középre az ötös magasságából, az elnyomhatatlan Szalai Ádám pedig 9 méterről fejelt kapura, de Kelleher óriási bravúrral szögletre tudta tornászni a léc alá tartó labdát.

A sarokrúgást Varga Kevin végezte el; a balról beadott labda felperdült Orbánról az ötösnél, az érte folytatott küzdelemből pedig Szalai Attila került ki győztesen - az elé hulló játékszert 10 méterről, azonnal kapura küldte, de Kelleher megint képes volt kitolni a léc alá tartó lövést.

A 85. percben újra cseréltek vendégek; McClean ment le, Ryan Manning jött be a pályára.

A 86. percben újra nagy helyzet alakult ki a vendégkapu előtt. Molumby hátrapasszolt labdáját Duffy ügyetlenül vette le, és kínjában oldalra vágta O'Shea felé, aki meg egy gyertyát rúgott - mindezt a saját tizenhatosukon belül. Nagy helyezkedés alakult ki a bőrgolyóért, végül az Szalai Ádám elé pattant, aki ráfordult a kígyótérben, de egy kicsivel a bal felső sarok mellé lőtt.

A 88. percben ismét a legjobb támadónk próbálkozott, ezúttal távolról célozta meg a jobb alsó sarkot, de a rosszul eltalált labda méterekkel pattogott el mellette.

A hajrában újabb játékosok kaptak lehetőséget mindkét oldalon. Marco Rossi Szalai Ádám helyére Schön Szabolcsot hozta be, az ír mester pedig Knight helyett Chiedozie Ogbenét, Idah helyett pedig James Collinst küldte pályára.

A csereként beállt Ogbene a számára jutott kevés idő alatt is letette a névjegyét. Látszott rajta, hogy képzett, gyors játékos, és a 89. percben Horgan labdája egyedül találta őt az ötös bal sarkánál, az ír támadó pedig ziccerből az oldalhálóba vágta azt a rövid felső sarok helyett. A nagy helyzeteink ellenére nem sokon múlt az ír győzelem…

A végszó azért mégis magyar lett; Varga Kevin szép lekészítése után Schön tüzelt 23 méterről a bal alsó sarok felé, de életerős löketét az elvetődő Kelleher biztosan fogta.

Összességében jogos lett volna a magyar győzelem, ugyanakkor Szalai Ádámon kívül nem sok játékosunk jelentett komoly veszélyt a vendégkapura. Bár az ír védelem stabilnak mondható, képességekben nem említhető egy napon a mieinkre váró portugál, francia és német hármaséval.