hun - braMagyarország - Brazília

A világbajnokság egyik legjobb meccse volt

Óriási ütközetre készülhetett Liverpool népe. A helyiek elsősorban persze a brazilok játékára volt kíváncsiak, és arra számítottak, hogy Gérsonék megverik az életéért küzdő magyar csapatot, és ezzel bebiztosítják a továbbjutásukat.

A mieinknek egyetlen lehetősége maradt: nyerni, és ezzel életben tartani a továbbjutási reményeket, hiszen az első mérkőzésen kikaptak Portugáliától.

A két nagy futballnemzet csatája tehát igazi csemegének ígérkezett, és nem is kellett csalódnia a stadiont megtöltő tízezreknek, valamint a televíziós közvetítést követő millióknak sem.

Már az első percben hatalmas brazil lövés tartott a magyar kapura, de a távolról leadott bombát Gelei bravúrral kiütötte a bal felső sarokból. A szögeltre Andrade Tostão érkezett veszélyesen, de 8 méterről jóval a kapu mellé csúsztatott.

A 3. percben viszont már megzördült a háló - csak éppen a másik kapué! Bene indult meg a jobb oldalon, és a többi már történelem… szédületes cselekkel, jobbra-balra húzva leültette Gérsont majd Bellinit is, végül 7 méterről a rövid alsó sarokba helyezett - 1-0 ide!

A gyorsan jött vezetés még inkább fellelkesítette a mieinket, akik máris két helyzetet dolgoztak ki egymás után.

Előbb Bene hosszú szöglete után Rákosi emelte vissza a labdát, amit Gilmar alig tudott kitornászni a bal felsőből, majd a 10. percben Farkas hatalmas, távoli lövéséért kellett nyújtóznia, ami éppen befért volna a bal alsó sarokba.

A brazilok azonban éledezni kezdtek a sokkból - és az első negyedóra végére ki is egyenlítettek.

Lima zúdította szabadrúgásból, bődületes erővel kapura a labdát a magyar térfél közepéről, ami a sorfalról éppen Andrade Tostão elé pattant, ő pedig 14 méterről azon nyomban a bal felső sarokba vágta a játékszert. 1-1.

Hiába egyenlítettek, emberükre találtak a brazilok. A magyar válogatott mindenre elszántan, óriási önbizalommal küzdött, és ez végül eredményre vezetett.

A 21. percben szinte álomszerű támadást láttunk a mieinktől: Mathesz beadása után Albert és Bene oda-vissza labdázással szinte megőrjítette a brazil védelmet, végül Bene lőtt az ötösről, de Gilmar valahogy ki tudta kapni a léc alól a játékszert…

A szöglet után Rákosi szúrta rá a felé szálló labdát a tizenhatos bal szegletétől, de nem találta el a rövid felső sarkot.

Ekkor szinte egykapuztak a mieink. Egy újabb Bene-szöglet jobbról újabb gólveszélyt jelentett, mert ismét Rákosi elé került a játékszer - bombájába még Albert is belelépett, ami így becsapta volna Gilmart, ha nem áll a gólvonalon Henrique, hogy tisztázzon.

A 25. percben Mathesz is megcélozta távolról a kaput, de jócskán elvétette a bal alsó sarkot.

Egy kicsit kiszabadultak végre a brazilok, de az ellenakció végén huszonötről megeresztett Garrincha-lövés középre, Gelei lábához gurult.

Nem volt sokkal veszélyesebb Andrade Tostão négy perccel később megeresztett kísérlete sem, amit ezúttal a bal alsó saroknál szedett össze a magyar kapus.

Annál inkább akadt dolga társának - a 33. percben a brazilok portása ismét bravúrral mentett. Szélvészgyors kontra végén Albert szöktette Farkast, aki a balösszekötő helyéről tüzelt a rövid alsó felé, de Gilmar védeni tudott.

A világ döbbenetére továbbra is a seleção kapuja környékén pattogott a labda - gyakorlatilag körbeadogatták a mieink, keresve a rést a védelmen. Végül egy hátragurítás után Káposzta szúrta rá a labdát jó 25 méterről, de az kifelé kanyarodva elkerülte a jobb felső sarkot.

A 38. percben ismét Albert tört előre középen, és Farkast játszotta meg, aki a tizenhatosról lőhetett, de ezúttal elvetődve, biztosan védeni tudott a brazil hálóőr.

A félidő végére azonban ellenfelünk is magára talált, és meleg perceket élhettünk át! A 39-ikben Gelei és Sipos nézett el egy beadást, a közöttük elsuhanó labdát pedig Alcindo továbbította az üres kapu felé, de az eszmélő Sipos még a gólvonal előtt menteni tudott. Ez majdnem bement!…

Nem volt kevésbé veszélyes Gérson hosszú előreívelése sem, amellyel a tizenegyes pont környékére érkező Garrincha fejére varázsolta a játékszert… szerencsére utóbbi a keresztléc fölé fejelt.

A 42. percben Jairzinho átcselezte magát a teljes középpályánkon, lövését Mátrai blokkolta, a lepattanót pedig Henrique küldte távolról a kapu fölé.

Elképesztő iramú és színvonalú mérkőzést láthattak a szurkolók az első félidőben - és azt nyugtázhatták, hogy a két nagy nem bír egymással. A mieink mindent kiadtak magukból, de tudták, hogy a brazilok bármikor képesek megrázni magukat, és a semmiből gólt szerezni.

A második félidő végképp a miénk volt

A szünet utáni percekben még a brazilok voltak veszélyesebbek, de hamarosan változott a kép.

Nem sokkal a középkezdés után Garrincha mesteri beadását Jairzinho szép mozdulattal fejelte a hálóba, de lesről tette, így a játékvezető szabadrúgást ítélt kifelé.

A következő akcióból Djalma Santos távoli lövése szállt magasan a kapu fölé.

Néhány perc múlva már a saját tizenhatosán belül szorgoskodott a védő, és röviden kifejelt labdájára Káposzta csapott le, de ő a tizenhatos jobb csücskéből nem találta el a rövid felső sarkot.

Az 51. percben megfagyott ereinkben a vér, mert Tostão indításával Jairzinho elviharzott Sipos és Szepesi között, de szerencsére a kirohanó Gelei megzavarta a brazilt, aki az ötös bal sarkából már csak az oldalhálóba tudott lőni.

Nem hittük volna, de ez volt ellenfelünk egyik utolsó kapura veszélyes megmozdulása. Ezután magyar helyzetek jöttek zsinórban! A liverpooli közönség „Albert, Albert” skandálással éltette a középpályán szélvészgyors sebességgel átkígyózó csatárunkat, és hangos „Hungary, Hungary” buzdítással fejezte ki elismerését csapatunk felé. Csak úgy zengett a Goodison Park!

Kőkemény negyedórát kellett túlélnie ugyanis a braziloknak - és ez nem sikerült nekik. Valósággal beszorítottuk őket a saját kapujuk elé, és záporoztak a beadások.

Az 53. percben Mathesz középre kanyarítását Altair röviden fejelte ki Albert elé, aki 15 méterről alig valamivel bombázott a jobb kapufa mellé.

Egy perc telt el, és újabb ziccert hagytunk ki - ekkor Káposzta beadása pattant Farkas elé, aki 12 méterről tüzelt, és… a labda elsuhant a bal alsó sarok mellett.

Próbáltak persze támadni a brazilok is, de nem sok sikerrel, mert remekül működött a középpályás védekezésünk. Mátrai indította Farkast, aki Albert elé játszott - ő beadni próbált, de végül inkább jobbról, a tizenhatos szegletétől lövésre szánta el magát, és az nem sokkal kerülte el a hosszú alsó sarkot.

Végül a 64. percben siker koronázta a sorozatos magyar akciókat - és nem is akármilyen! Bene száguldott el a balszélen, középre adására pedig Farkas János érkezett két védő között, és 12 méterről, akrobatikus mozdulattal, kapásból vágta a labdát a bal alsó sarokba. Klasszis találat, 2-1.

A brazilokat láthatóan demoralizálta a gól, mert érezték, hogy ezen a estén emberükre találtak. Öt perc telt el a gól után, de újabb magyar helyzet következett. Rákosi szögletére Albert és a kapus egyszerre mozdult rá, a játékszer végül a csatárunk fejéről pattant méterekkel a hosszú alsó sarok mellé.

A 69. percben hosszú idő után Jairzinhóék is eljutottak egy lövésig. A balszélső Tostãóval kényszerítőzve ért fel a kígyótérig, ám sután a jobb alsó sarok mellé tüzelt.

Inkább egy újabb magyar gól érett, mintsem az egyenlítés. A 72. percben a kiválóan játszó Rákosi húzott befelé a labdával a brazil térfél jobb oldalán, de távolról leadott lövése jócskán elkerülte a hosszú felső sarkot.

A 74. percben ismét Albert tört feltartóztathatatlanul előre, a jobbján száguldó Benének adta a játékszert, akit a tizenhatoson belül Henrique hátulról fellökött - büntető! A tizenegyest Mészöly Kálmán végezte el, és higgadtan a jobb alsó sarokba küldte a labdát. 3-1!

És két perc múlva máris 4-1 lehetett volna, ha Rákosi balról érkező, precíz beadását Bene az ötösről nem fejeli a hosszú felső sarok mellé. Óriási ziccer volt.

A vérszagot kapott mieink zakatoltak tovább, nem volt megállás. Albert ismét faképnél hagyott mindenkit a pálya közepén megiramodva, a büntetőterületen belül pedig a balján érkező Farkas elé tálalt, aki kilőtte a rövid felső sarkot. Mindenki megdöbbenésére a teljesen szabályos gólt (két védő is beragadt) a játékvezető les címén érvénytelenítette.

A 78. percben újabb magyar lehetőség alakult ki, de Szepesi balról leadott, távoli lövése jócskán elkerülte a rövid alsó sarkot.

A 83. percben egy emlékezetes közjáték szakította meg a mérkőzést. Mészöly válla megsérült egy önfeláldozó közbelépése során, és az oldalvonalon kívül ápolták. A kemény kötésű védő végül felkötött karral jelentkezett játékra, és tért vissza a pályára - egészen hihetetlen küzdeni akarásról adva tanúbizonyságot!

A végére egy kicsit magukhoz tértek a brazilok is, és indítottak néhány elkeseredett támadást a szépítés érdekében. A 83. percben Bellini labdaszerzése után Garrincha célozta meg jó harmincról a bal alsó sarkot, de Geleinek csak biztosítania kellett.

A 86. percben már nem, mert Alcindo remek lövésénél bravúrt mutatott be. Garrincha ívelt lágyan középre szabadrúgásból, a beadás elszállt a fejek felett, a berobbanó brazil csatár pedig közelről lőni tudott, de résen volt a magyar kapus, és szögletre hárított.

A 91. percben Albert megkoronázhatta volna a teljesítményét: Mathesz remek indításával két védő között lépett ki, még a kirohanó Gilmar mellett is elhúzta a labdát, de annyira kisodródott, hogy már csak az oldalhálót találta el.

Így is magabiztos magyar győzelemnek örülhettünk, mégpedig lehengerlő játékkal! A sérült Pelét nélkülöző Brazília volt a sztárcsapat, de ezen a mérkőzésen csak a statiszta szerepét játszhatta el. A magyar válogatott visszavette saját kezébe a sorsát, és már csak a Bulgária elleni (kötelező) győzelem választotta el attól, hogy bejusson a negyeddöntőbe.

És nem mellesleg 1954 után ismét legyőzte a regnáló világbajnokot vb-mérkőzésen.