hun - norMagyarország - Norvégia

Az iramra, a játék változatosságára nem is lehetett panasz. A magyar válogatott az ismert taktika szerint kitámadva, jó értelemben vett agresszivitással védekezett, és a megszerzett labdákkal visszavágásszerű, gyors akciókat vezetett. Ügyesen kihasználva a széleket, kevés húzással.

A magyar válogatott egyre nyomasztóbb mezőnyfölénybe került. Több nagy helyzetünk is volt, de se Bodonyi, se Hajszán, se Nyilasi, se Nagy Antal nem tudott a hálóba találni. Olyan közelről sem, ahonnan a hibázás nehezebbnek tűnt, mint a háló eltalálása. A félidő második részében végig „levegőben lógott” a magyar gól, de csak nem akart megszületni.

Nem szakadt meg a balszerencse-sorozat a szünet után sem! […] Elégedetlenkedni kezdtek a szurkolók, pedig a csapat mezőnymunkájával, a játékosok akarásával nem volt baj. Várható volt, hogyha egyszer valaki közülük betalál, több góllal is nyerhet a magyar csapat.

Az utolsó negyedórára mindkét gárda kissé elfáradt és ez a magyarok játékán jobban észrevehető nyomokat hagyott.

A döntetlen a pályáról nagyon boldogan levonuló norvégokra nézve hízelgő, de erre már holnap senki nem fog emlékezni!

NépsportSokkal többet támadtunk, de kimaradtak a helyzeteink (1984. május 24.)