hun - denMagyarország - Dánia

A szemerkélő esőtől csúszós talaj, a nyirkos hideg idő a vendégeknek kedvezett, szinte magától értetődő tehát, hogy úgy kezdtek, mintha odahaza játszanának. Nem siettették a játékot, higgadtan, a szárnyakat hosszú keresztlabdákkal váltogatva készítették elő az akciókat, és már az első percekben sikerült is zavarba hozni válogatottunk közvetlen védelmét.

A védők szorosan fogtak embert, határozottan, keményen szereltek és ez észrevehetően nem ízlett a cseleket erőltető, elég gyakran egyéni megoldásokkal kísérletező ellenfélnek. Harminc percig határozott mezőnyfölényben játszottunk.

Nagyjából ugyanez volt a helyzet, amikor fordult a kocka […] Eltelt egy fél óra – volt egy óriási helyzetünk is – s a dánok még mindig mintha biztosak lettek volna abban, hogy legalább egy döntetlent ki tudnak erőszakolni.

A hajrában elhallgatott a lelátón a dánok kórusa, de zúgott a „Szép volt, fiúk!”, meg a „Csak így tovább!”. És a lelátón helyet foglaló több mint ötven dán újságíró kolléga közül is elismerték az elfogulatlanabbak, hogy a magyar csapat ezen a mérkőzésen akaratilag föléje tudott nőni a dán válogatottnak.

NépsportA magyar csapat harcosabb volt és szervezettebben játszott (1983. október 27.)