pol - hunLengyelország - Magyarország

A kritikusnak mondott első húsz percet átvészelte a magyar csapat, és most még az sem volt nagy baj, hogy nem volt igazán szép a játék, bár Lőw Zsolt már-már gólt ígérő lövésével egész varázslatossá tehette volna…

A félidő végére kissé tanácstalanná vált a lengyel tizenegy. A kocogós iram a magyar által választott futballstílusnak kedvezett, és bevallhatjuk, nem volt olyan rossz konstatálni, hogy a nem túl látványos játék után még mindig 0-0-t mutatott az eredményjelző tábla.

A lengyel szurkolók nem is élvezték a ezt a küzdelmet, amilyen hangzavar volt a kezdés után, úgy szelídült csendes, tapsolásos drukkolássá mindez, de ezt a legkevésbé a magyarokért szorítók bánták – Gellei Imre együttese hozta a kötelezőt: biztonságra játszott, mégpedig sikerrel.

A második félidő egyenesen Tököli nagy dicsőségéről szólhatott volna… Volna, de a Fradi-csatár a meccs legnagyobb helyzeteiben Dudek spárgába feszített lábába vagy ölelő karjába passzolta a labdát – így legfeljebb az regisztrálható, hogy válogatottunktól egy erős lövésnyire volt csupán a győzelem.

Nemzeti SportEgylövésnyire volt a győzelem (2003. március 30.)