pol - hunLengyelország - Magyarország

Jó iramot diktáltak a lengyelek, a magyarok állták és kontráztak, így kifejezetten élvezetes volt az első húsz perc. Aztán egyre jobban belelendült válogatottunk, a félidő dereka táján már mi vezettünk több gyors akciót, s adtunk több munkát Wandziknak.

Ötletesen futballoztak Détáriék, az üres területekre bejátszott labdára mindig befutott valaki, a lendülettel rohanó támadóinkkal pedig gyakrban meggyűlt a lengyel védők dolga. Persze Dziekanowskiékkal is volt gond, de kezdeti levegős védekezésünk szigorodtával a félidő végéig válogatottunk irányított és nem hagyott sok lehetőséget ellenfelének a kibontakozásra.

Állandóan változott a kép, lükteto> volt a játék, mígnem jött a hideg zuhany Tarasiewicz távoli bombája formájában, amely a kapusunk feje fölött talált utat a hálóba. Aztán egy újabb védelmi megingás, a lengyelek két góllal elhúztak és ezzel látszólag el is dőlt a mérkőzés sorsa.

Valahol megismétlődött a népstadionbeli találkozó, most is a hazai csapat győzött – egy kicsit „talált” góllal – a nála egy centivel sem gyengébb, talán még egy kicsit jobban is játszó ellenfelével szemben. A vereség ellenére sincs szégyenkeznivalója a magyar válogatottnak.

NépsportJátékban már gyarapodtunk! (1987. szeptember 24.)