arg - hunArgentína - Magyarország

Az első félidőben levegőhöz is alig jutott a magyar csapat

Már a második percben átéltük az első meleg helyzetet, ami egy szabadrúgás után adódott. Tarantini adott be balról, és Bálint felszabadító fejese Sallairól veszélyesen pattant a magyar kapu felé, Rab az utolsó pillanatban, becsúszva adta haza Mészárosnak a labdát.

Négy perccel később újabb pontrúgáshoz jutottak az argentinok, ezúttal jobbról. Bertoni beadása után végül Maradona lőtt balról, akrobatikus mozdulattal, de éppen Mészáros ölébe.

Nagyon nyomtak a dél-amerikaiak, akiket csak szabálytalanul tudott feltartóztatni a magyar védelem. A 7. percben 28 méterről járt szabadrúgás nekik, de Kempes csúnyán a hosszú felső sarok fölé durrantott.

Még mindig csak a 8. percben jártunk, amikor kis híján összehozta a gólt a védelem. Bálint kapkodva adta haza a labdát az őt megtámadó Maradona elől, az elgurult Mészáros mellett, aki rémülten utánavetődve még éppen el tudta csípni azt az argentin elől.

A 13. percben már önerőből is majdnem megszerezték a vezetést, Maradona jobb oldali szögletét Gallego alig csúsztatta a hosszú alsó sarok mellé.

A 17. percben Calderón ívelt középre, amit Maradona az ötös sarkától, háttal fejelte meg, és a léc alá tartó labdát Mészáros óriási bravúrral tolta fölé.

A 18. percben Bálint majdnem újabb gólt hozott össze az argentinoknak. Bertoni bal oldali szögletét olyan szerencsétlenül csúsztatta meg a rövid oldalon, hogy a játékszer a fejek felett elszállva a túloldali kapufán csattant - az volt a szerencsénk, hogy a kipattanó éppen a magyar védőkhöz került, akik felszabadítottak.

Folytatódtak a veszedelmes dél-amerikai támadások. Kempes keresztlabdájával Maradona forgatta meg Sallait a jobb oldalon, és a rövid sarokra leadott, távoli lövését csak üggyel-bajjal tudta védeni Mészáros.

Sajnos a mieink is hozzájárultak ahhoz, hogy egy perc nyugta sem lehetett a kapusunknak. Sallai a kígyótér előtt veszítette el a neki kiadott labdát, amit Kempes húszról máris kapura bombázott, és Mészárosnak megint bravúrra volt szüksége, hogy mentsen.

A 24. percben meglepő módon cserélt Menotti mester: az argentin szakvezető Valdano helyett Gabriel Calderónt küldte pályára.

A helyzetünkön ez mit sem javított, sőt… két perc múlva Kempes ívelt középre balról egy szabadrúgást, a hosszú oldalról Maradona középre fejelte a játékszert, a védők mögött pedig Daniel Bertoni könnyedén belsőzött az ötösről a hálóba.

És újabb két perc múlva a hidegzuhany: egy gyorsan elveszített labdával Ardiles indította Bertonit, aki a jobbösszekötő helyéről lőtt a hosszú alsó sarok felé - Mészáros ezt még védeni tudta, de a felpattanó játékszerre lecsapott a Sallait megelőző Diego Maradona, és közelről bevágta a második argentin gólt.

A középkezdés után megpróbáltak gyorsan szépíteni a mieink: Kiss beadását Nyilasi lefejelte a tizenhatos vonalánál érkező Vargának, aki megcélozta a jobb alsó sarkot, de a gurításnak is beillő lövéssel nem hozta a frászt Fillolra.

A lényegi kérdések ezzel el is dőltek, és ezt mindkét csapat érezte. Argentína is visszavett egy kicsit a tempóból. A 32. percben Kempes ívelt középre lágyan szabadrúgásból, és a kifejelt labdát Olguín szúrta rá 22 méterről, de jócskán a bal alsó sarok mellé.

Három perccel később Bertoni próbálkozott távolról, miután elhúzott Nyilasi és Garaba mellett, de Mészáros könnyedén szedte fel a kapu mellé tartó játékszert.

Nem sokkal később Olguín lépett ki a jobb oldalon Kempes remek előreívelésével, de az odaérő Bálint megzavarta őt, így elhamarkodottan a kapu fölé emelt.

A 39. percben Olguín volt az, aki középre adott, Bertoni hosszú alsó sarokra tartó fejeséért pedig Mészárosnak kellett nagyot nyújtóznia - de védeni tudott.

A 40. percben még egy szabadrúgást kellett túlélnünk, amit Maradona végzett el. 18 méterről csavarta el a labdát a sorfal felett, ami veszélyesen csapódott a léc alá, és kapusunknak óriási bravúrra volt szüksége a hárításhoz.

Argentína nem bízta a véletlenre a továbbjutást, mindent megtett azért, hogy felejtesse szurkolóival a belgák elleni kudarcot, és a 2-0-ás vezetésük a mieink számára volt hízelgő.

A második félidő sem volt sokkal jobb

A szünetben cserét hajtott végre Mészöly Kálmán szövetségi kapitány - Martos helyett Fazekas László beállításával próbált életet lehelni a támadójátékba.

Ettől függetlenül egy ideig úgy folytatódott a mérkőzés, ahogyan az első félidőben abbamaradt. A 47. percben Calderón adott veszélyesen középre a mindenkinél gyorsabb Maradonának, azonban kissé hosszan vette át a labdát az argentin sztár, így az az ötösön eléfekvő Mészárosé lett.

Az 50. percben végre Kiss László is letette a névjegyét - igaz, ebből a kísérletből sem lett gól. Egy könnyelműen eladott labdát szerzett meg Rab az argentin térfélen, Kisshez játszott, aki a jobbösszekötő helyén kilépve célozta meg a kaput, de lövése a keresztléc felett zúgott el.

Az 51. percben a megsérült Tarantini helyett Juan Barbas lépett pályára.

Az 54. percben Kempes tört előre középen, a jobbján futó Bertonit indította, aki 15 méterről kilőtte a hosszú alsó sarkot - szerencsére a játékvezető szerint lesről tette ezt, így érvénytelenítette a találatát.

Az ellentámadásból a másik oldalon Fazekas indult meg bátran a jobb oldalon négy védő között, akik nem vették őt túl komolyan, és támadónk a tizenhatos jobb széléről a rövid sarok mellé lőtt.

Nem volt nagy helyzet, de többet is ki lehetett volna hozni belőle, ahogyan azt Maradona mutatta meg nem sokkal később.

Az 57. percben Diego Maradona Kempesszel lábteniszezett, majd a visszakapott labdával veszedelmesen megindult a bal oldalon, betört a büntetőterületen belülre, és 15 méterről védhetetlenül bombázott a rövid alsó sarokba. Ezzel már 3-0 oda.

A 61. percben ezt a góljukat is megduplázták az argentinok. Tóth labdavesztése után Ardiles ugratta ki a jobbösszekötő helyén futó Kempest, akinek erős lövése a bal oldali lécen csattant, a kipattanót pedig Bálint nem tudta elfejelni, így Osvaldo Ardiles közelről a hálóba vágta azt.

A gól után gyorsan cseréltünk, Kiss helyére Szentes Lázár állt be a csapatba.

De az argentinok csak jöttek, csak jöttek… Ardiles passzával Bertoni húzott jobbról befelé, 24 méterről azonban erőtlenül emelt a hosszú felső sarok fölé.

Egy perccel később Bertoni háromszögelésekkel tört már előre középen, és Maradona passzát a kígyótérről azonnal kapura zúdította, de szerencsére magasan a léc fölé.

A 71. percben újra Fazekas próbálkozott távoli lövéssel kissé jobbról, de nem sikerült jól meglőnie a labdát, mert a hosszú alsó felé guruló játékszert könnyedén szedte fel a kapus.

A 76. percben végre sikerült szépíteni, méghozzá egy remek csatárteljesítménnyel. Pölöskei cselezgetett a tizenhatos bal sarkánál, középre húzott, és 17 méterről hajszálpontosan kilőtte a rövid alsó sarkot.

A 85. percben Rabot szerelte Ardiles és Maradona a saját térfelén - utóbbi aztán kiugratta a jobbján kilépő társát, aki 13 méterről a hosszú alsó sarok mellé tüzelt.

A 89. percben még egy Maradona-show következett: Kempes tért ölelő átadása után Tóthot cselezte ki a tizenhatos jobb oldalában, de éles szögből leadott lövése messze elkerülte a kapu jobb oldalát.

Ezzel ért véget ez a rendkívül nehéz mérkőzés, amin nem kérdés, hogy az argentin csapat klasszisokkal jobb volt, és ilyen arányban is megérdemelten nyert. A bántó talán az volt a dologban, hogy erre rendkívül fantáziátlan támadójátékkal és súlyos védelmi hibákkal segített rá a magyar csapat.